Multimédia az oktatásban 2.

Elgondolkodtató az, hogyan integrálhatóak a videós és animációs tartalmak az oktatásba. Pár nappal ezelőtt beszélgettünk a volt középiskolás osztálytársaimmal és szóba került, hogy kellett írni kilencedik elején egy bemutatkozó levelet az osztálynak. Ez hozta meg az ötletemet a feladat elkészítéséhez, amit a Powtoon felülettel készítettem el.

Powtoon
forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Powtoon#/media/File:Powtoon.jpg

A feldolgozott témának a bemutatkozás/bemutatás témakörét választottam. A feladatot középiskolás, kilencedikes osztály kezdő angolos csoportjával képzeltem el. 15 fő jár ebbe a csoportba, és mivel pár nappal járunk a tanév kezdés után, így még nem jól ismerik egymást. Az első angol óra utáni egyéni házi feladatnak adnám ezt a feladatot. A feladat célja egymás kölcsönös megismerése, a csoportba járók angoltudásának felmérése. Úgy gondoltam, hogy a feladatot az ezt követő órán mindenki bemutatná és mindenkihez intézhetnének kérdést a társai a jobb megismerés érdekében.

A diákoknak a Powtoon, illetve a Google Drive felületekkel kell dolgoznia. Maga az animációkészítő felület angol nyelvű és az ingyenes verzióban is számtalan figurát, effektust, animációt tud választani a diák feladata elkészítéséhez. A feladat fejleszti a kreativitást, az idegennyelv kommunikációt és a digitális kompetenciát is, valamit elősegíti a kritikus és komplex gondolkodás fejlődését.

Mintaproduktum/Sablon szerkesztői nézetben

Az értékelésnél a tartalmi és formai elemekre figyelnék: a videó hosszúságára; hogy megjelennek-e benne a feladat kiírásban meghatározottak; a meghatározott felülettel dolgoznak-e. Fontosnak tartom a pontosságot, tehát a feladat határidejének betartását külön pontoznám.  

A feladatkiírás:

Kedves Diákok!

Alig várom, hogy megkezdjük a közös munkát!

Azonban, mielőtt ebbe belevágnának, megkérek mindenkit, hogy készítsen magáról egy bemutatkozó videót! Ehhez készítettem nektek egy sablont a Powtoon felületen, aminek linkjét a levél végén találjátok meg. Használhatjátok ezt, illetve készíthettek egy személyre szabottat is. Mind a két esetben a következőkre figyeljetek:
-a Powtoon felülettel készüljön a videótok,
-minimum 1 perc, maximum 1 perc 30 másodperc legyen,
-tartalmazza a neveteket, hogy mi tesz titeket boldoggá és szomorúvá; mit szerettek, illetve mit nem; és 3 jövőbeli célotokat,
-a kis videó tükrözze a személyiségeteket: legyetek kreatívok, formáljátok kedvetekre a videótokat.

A videó elkészítésének határideje: jövő hét hétfő. Amikor kész vagytok, exportáljátok ki a videókat és töltsétek fel őket a közös Google Drive fiókunkba! A videó címe a nevetek legyen, például: szabó_veronika.

Ha bármilyen kérdésetek van, keressetek bátran!

Powtoon sablon link:

https://www.powtoon.com/c/cutMQwho4MA/1/m
Veronika




 Az értékelő táblázat sablonja:

Szempontok	2 pont	1 pont	0 pont
Felület	A diák a Powtoon felülettel dolgozott.	-	A diák más videó, vagy animáció készítésre alkalmas felülettel dolgozott.
Tartalmi elemek	A diák által készített videó tartalmazza a nevét, hogy mi teszi boldoggá és szomorúvá; mit szeret, illetve mit nem; és 3 jövőbeli célját.	A diák által készített videó nem tartalmazza az összes tartalmi elemet, de legalább hármat belőlük.	A diák által készített videó nem tartalmaz legalább három tartalmi elemet sem.
Formai követelmény	A videó hossza minimum 1 perc és maximum 1 perc 30 másodperc közé esik.	A videó hossza maximum 5 másodperccel több vagy kevesebb a követelménynél.	A videó hossza több, mint 5 másodperccel hosszabb, vagy rövidebb, mint a követelmény.
Kreativitás	A diák a sajátjára formálta a sablont: átcserélte benne az elemeket (írás, szereplők, figurák, matricák, esetleg a háttérszínt is).	A diák átcserélte az írást, de a többi elemet nem formálta át.	-
Határidő	A diák határidőre feltöltötte a Google Drive mappába az elkészített videót.	A diák a határidőt átlépve, de a kontakt órát megelőzve feltöltötte a videót a Google Drive mappába.	A diák a kontakt órát követően töltötte fel a videót a Google Drive mappába.

Multimédia az oktatásban 1.

Több órányi podcast hallgatása után, eléggé meglepődtem, hogy ezt is lehet integrálni az oktatásba. Arról pedig álmodni sem mertem, hogy egyszer én is készítek majd.

A podcastet Bors Rékával vettünk fel, szerkesztettük meg.

Témájának keresve se találhattunk volna aktuálisabbat oktatás/tanítás témakörben, mint az online távoktatást. 1 hónap telt el azóta, hogy nem járhatunk egyetemre, így már volt miből merítenünk, miről beszélgetnünk.

Az nem is volt kérdés, hogy Réklivel szeretnénk közösen dolgozni, nagyon jó barátok vagyunk, így könnyen megtaláltuk a közös hangot. A témáról is nagyon hamar tudtunk dönteni: készítettünk egy Google Dokumentumot, amelyet közösen szerkesztve felírtuk a kérdéseinket, amik szóba jöhetnek, illetve azokat a szófordulatokat, amiket semmiképpen nem szerettünk volna kihagyni.
A fejtörést az okozta, hogy milyen felületen tudjuk ilyen távolságból rögzíteni a beszélgetést. Végül a Zoomra esett a választásunk, és milyen jól döntöttünk, hiszen a felvétel végén a Zoom létrehozott egy audio fájlt, amiben csak a hanganyag volt megtalálható.
Ezután felosztottuk egymás között a feladatokat: Rékli kereste a háttérzenét a Jamendo felületen, amíg én az Audiacity alkalmazással összevágtam a podcast alapját. A beszélgetést csupán egyszer kellett rögzíteni, mert meglepően jól sikerült! Az elején mindketten zavarban voltunk, de sok nevetés és vicces hangpróba után egy 5 perces nyersanyaggal zártuk a felvételt. Amikor végeztünk, Rékli feltöltötte a Podomatic felületére a podcastot.

Úgy érzem, hogy nagyon sokat tanultam ez alatt a feladat alatt. Mindenképpen fejlődött a digitális kompetenciánk, hiszen mind a ketten új weboldalakat, alkalmazásokat böngésztünk elkészítéskor. Arról nem is beszélve, hogy mind az anyanyelvi-, mind az idegennyelvi kommunikációs kompetenciánk is fejlesztve volt. Egymással és a rögzítés közben magyarul beszéltünk, de a felületek többsége angol nyelvű volt. A kooperációs készségünk és a kritikus gondolkodásunk is fejlődött, mivel közösen kellett döntéseket hoznunk, kikeresnünk a legjobbat, a lényeget.

Most már abszolút el tudom képzelni, hogy akár én is használjam a tanításban a podcast módszert, de az biztos, hogy olyan szabályokat alkotva, ami a kezdeti kellemetlenséget, vagy felvételi közbeni akadozásokat nem hibaként, hanem fejődési lehetőségként látja majd a tanuló.

Vizualizáció az oktatásban

A saját tanulmányaim alatt az idővonal készítés mindig a történelem vagy irodalom tantárgyakhoz volt kapcsolható. Emiatt is gondoltam arra, hogy kipróbálom a Sutori nevű idővonal készítő felületet és megnézem, hogyan tudnám belecsempészni egy angol órába.

Sutori
forrás: https://www.microsoft.com/hu-hu/p/sutori/9nvs7w206t1j?activetab=pivot:overviewtab

Az tevékenységtervem címe: Revision - At the airport. Egy 15 főt számláló 10. osztályos angol nyelvet tanuló csoportnak készítettem el a feladatsort ismétlésképpen egy témazáró dolgozat előtt. A feladatot házi feladatnak képzeltem el. Az óra végén megmutatnám a diákoknak a felületet és az előre létrehozott első feladatsort. Elmondanám, hogy a feladat célja, hogy átismételjék az anyagot és hogy megismerkedjenek a Sutori felülettel. Megosztanám velük a feladatsort és felszólítanám őket, hogy nyugodtan forduljanak hozzám a kérdéseikkel.

A tevékenység tanulási eredménye a következő:
- ismeret: A diákok felelevenítik a már megtanult téma szavait. Továbbá, megismerkednek a Sutori nevű felülettel és annak használatával.
- képesség: A diákok képesek a Sutori felületen keresztül átismételni a már megtanultakat, tudják szerkeszteni, kommentelni az előre összeállított feladatsort.
-attitűd: A tanulók szeretnék átismételni a megadott feladatsoron keresztül az eddig megtanultakat. Illetve, érdeklődnek a Sutori felület nyújtotta lehetőségek iránt.

A mintaproduktumom: At the airport 1.

Azt gondolom, hogy a mintaproduktumom fejleszti a digitális kompetenciát és az idegennyelvi kommunikációt. Később szívesen építenék az itt megszerzett Sutoris tudásra, akár csoportmunkát is el tudok képzelni benne.

Google az oktatásban

Eddig viszonylag egysíkúan gondolkodtam a Google felhasználási lehetőségeiről az oktatásban, úgyhogy most megpróbáltam kilépni a komfortzónámból és a Google My Maps felülettel terveztem feladatot.

Google My Maps
forrás:https://www.seroundtable.com/google-my-maps-material-design-20945.html

A feladatot 15 fő, 10.-es középhaladó angol csoportnak találtam ki. Az óra tanulási eredményei a következőek: 

- ismeret: A tanulók ismerik London belvárosának látványosságainak neveit, mindről tudnak pár információt felsorolni. Továbbá, a tanulók ismerik a Google My Maps felület alkalmazását.

-képesség: A tanulók képesek Google My Maps alkalmazás használatával London belvárosának nevezetességeiből összeállítani egy használható, informatív térképet. Képesek a tudásukat, ismereteiket átültetni egy digitális produktumba.

-attitűd: A diákok szeretnének részletes információt szerezni és használható produktumot készíteni. Érdeklődnek London nevezetességei és a Google My Maps felület nyújtotta lehetőségek iránt. 

Az órai tevékenységem címe: Egy nap Londonban gyalogosan. A diákok 3 darab 5 fős csoportot alkotva létrehoznak egy-egy interaktív térképet, amelyben London belvárosának 1 nap alatt bejárható látványosságait jelenítik meg. Minden csapat húz egy kiindulási pontot: London Eye, Oxford Street, Westminster Abbey. Innentől azonban rajtuk áll, hogy merre indulnak és miket jelenítenek meg a térképen. Kikötés azonban, hogy minden látványossághoz vagy egy rövid angol nyelvű jellemzést kell írniuk vagy pár rövid kérdést, amit információszerzéshez felhasználhat a térkép egy későbbi használója. Ehhez mindenkinek rendelkezésére áll egy laptop. (Erre az órára elkérném az informatika termet.)

A mintaproduktumom: London

A mintaproduktumom a szerintem fejleszti a diákok 21. századi kompetenciáit, mert együtt kell működniük, vagyis közösen kell 1 produktumot elkészíteniük. Továbbá fejleszti a kommunikációjukat is anyanyelven és idegennyelven is, sőt mivel közös megállapodásra kell jutniuk és csupán 1 napi programot állíthatnak össze, így a kritikus gondolkodásukra is szükség van. A kreativitásukat szabadon kiélhetik, miközben létrehozzák a produktumukat, ami által fejlődik a digitális kompetenciájuk is. 

Mérés-értékelés online

Ezt megelőzően már dolgoztam Redmentával, Google Űrlappal, Kahoottal, Mentimeterrel, Quizletettel, így a Wordwallt fogom ismertetni.

Wordwall
forrás: wordwall.net

A Wordwall ingyenesen használható, magyar nyelvű felület. A felületen kvízek és egyéb játékos feladatok kapnak helyet. Lehetőség van már elkészített feladatok keresésére, de mi magunk is készíthetünk feladatokat. A készítéskor előre elkészített sablonokból választhatunk, amit saját adatokkal feltölthetünk. Megtalálhatóak több játékos által használható sablonok, valamint az offline munkalap készítő is. Ez  a felület mind a tanár, mind a tanuló által jól használható. Használati lehetősége pedig végtelen: az aktív órai feladatoktól, az offline tesztlapokon át, az otthoni ismétlésig, gyakorlásig. Az oldal használata egyszerű, továbbá, megtalálható egy részletes ismertető a felületen, a fejlesztők segítséget nyújtanak a feladatok készítésében. Kiemelendő az oldal kapcsán az az, hogy a nem fizetős kategóriában is számtalan sablon közül választhatunk. Nagy előnye, hogy miután elkészítettük a feladatot, más sablonban is felkínálja a lehetőséget az oldal, sőt pdf formátumban letölthető munkalapot is készít!

Az ingyenesen létrehozható sablonok

Az én tervemben szintén a felületet fogom használni, amit egy 15 főt számláló kezdő, 9. osztályos angol nyelv tanulócsoportnak készítettem. A tevékenységtervet okostáblára és telefonokra képzeltem el. A diákok használták már a Wordwallt, az órán a gyümölcsök és zöldségek neveivel ismerkednek meg. 

Az RJR modell szerint az általam készített minta feladat több szituációban is elképzelhető:

Ráhangolódásképpen az előző órai tudás átismétlése, valamint felfrissítése gyanánt egy szókereső feladatot oldanak meg a telefonjaikon. 

Ugyanakkor, reflexió formájában is el tudom képzelni az előzőleg megnevezett feladatot összegzésként, ismétlésként.

Az általam létrehozott Szókereső feladat

A felület felkínál más sablont is a mi adatainkkal, így a szerencsekerék sablonnal akár jelentésteremtésként is alkalmazható a szószedet. Két csapat van, a Wordwall az okostáblán van megnyitva. A csoportok körönként egy-egy embert nevezek a fordulóra, akik háttal állnak az okostáblának. A tanár kipörget egy szót és a csapattársak megpróbálják a célnyelven elmagyarázni az adott szó jelentését a háttal álló számára, aki előbb ad helyes választ nyer egy pontot.

Wordwall által generált sablon: Szerencsekerék

Digitális források

A digitális forrásokra alapú tevékenység tervemet 15 fő kilencedikes gimnazista, kezdő angol nyelv tanulócsoportnak találtam ki, akikkel az előző órán az ételekről tanultunk. Minden feladatot mobiltelefonra és egy okostáblára gondoltam ki, mert úgy vélem legtöbbször ezzel lehet dolgozni egy iskolában. A csoportnak van Padlet felülete, amit régóta használnak. 

Az óra célját tanulási eredményben fogalmaztam meg. Amit az óra végére a diákok elsajátítanak: 

• ismeret: A diákok ismerik az ételek neveit, az étteremben használt kifejezéseket és az éttermi párbeszéd struktúráját. 
• képesség: A diákok képesek megnevezni ételeket, étteremben használt kifejezéseket, valamint képesek éttermi párbeszédet alkotni. 
• attitűd: A diákok érdeklődnek az ételek és az éttermi szókincs iránt, szívesen készítenek és adnak elő éttermi párbeszédet.

Az RJR modell alapján az óratervet ráhangolódás, jelentésteremtés és reflexió formájában építettem fel.

A ráhangolódás alkalmával feleleveníteném az előzetes tudást, vagyis az előző órán tanult kifejezéseket. Ehhez a Mentimeter weboldalt használnám. Arra kérném a diákokat, hogy az előző órán megtanult ételek neveiből írjanak a programba 3-3 darabot. Erre és a megbeszélésre nagyjából 5 percet hagynék.

Példa a Mentimeter által készített szófelhőre
Forrás: https://www.g2.com/products/mentimeter-interactive-presentations/reviews

A jelentésteremtés idejében az étteremben használt kifejezéseket és az éttermi párbeszéd struktúráját szeretném megtanítani. Ehhez a Sulinet Nyelvek interaktív szókincsfejlesztő feladatát használnám. Ez 15 percet tenne ki.
Az éttermi párbeszéd struktúráját egy YouTube videón keresztül demonstrálnám. A videó végeztével egy előre létrehozott Google Dokumentum szerkesztésére hívnám a diákokat, akiket 3 fős csoportokra osztanék. Azt kérném tőlük, hogy írjanak éttermi párbeszédet minél több étellel, ami vagy szerepel a Mentimeter által létrehozott szófelhőn vagy a Sulinet feladatában találkoztak velük. Ezeket a csapatok egyesével előadnák. Erre szintén 15 percet adnék.

A reflexió alatt az órán elsajátítottakra reflektálnak a diákok. Az osztály Padlet felületen keresztül kilépőkártya módszerrel, egyesével, de mégis közösen dolgozik. A saját rubrikájukba írnak 5 új szót, amit az órán elsajátítottak és egy külön rubrikában visszajelzést adnak az órára.

Példa a Padlet felületen létrehozott térre
Forrás: https://twitter.com/padlet/status/766415212131983360/photo/1

Digitális pedagógia

Úgy gondolom, mind az angol nyelv, mind a média tanításába könnyen beilleszthető a digitális kompetenciafejlesztés: leginkább az anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció, valamint a társas és egyéni munka területein belül.

Az angol nyelvoktatás egyik hátrányának tartom, hogy kevés iskola engedheti meg magának azt, hogy a tanuló személyesen találkozzon anyanyelvi beszélővel, vagy egyéb idegen nyelvet beszélővel, akivel kölcsönös volna az angol nyelv gyakorlása. Így leginkább ezt támogatnám meg IKT eszközöket bevonva.

Például kifejezetten előnyös hallott szövegértési feladatot adni gyakorlásként, vagy házi feladatnak. Kezdésnek mindenképpen a tanárnak kell javasolnia ilyen videót, de a későbbiekben semmi akadályát nem látom, hogy tudatos keresés után a tanulók válasszanak maguknak ilyet. Középhaladó szinten ezt javasolnám: Learn English With TV Series , míg haladó szinten innen választanék: TED videos . Törekednék arra, hogy anyanyelvi beszélőt válasszak.

Egy másik példa lehet olyan kommunikációs kapcsolatok kialakítása, ami biztonságos keretek között, az interneten fűzi össze a tanulókat egy más anyanyelvet beszélővel a célnyelv gyakorlására. Jelenlegi tudásom szerint erre a legalkalmasabb az eTwinning felülete és rendszere.

A média tanítás gyakorlatias mivolta a fejlesztés tárházát rejti magában. A kritikus és etikus gondolkodásra nevelés, az információ azonosítása, a digitális tartalomalkotás és megosztás mind szerepelnek a 2012-es NAT¹-ban, és melyek fejleszthetőek a média óra keretein belül. Az elfogultság is beszél belőlem, de úgy gondolom, hogy sokkal több hangsúlyt kellene fektetni a tárgyra, hiszen burkoltan magában foglalja a modern világ összes csodáját és csapdáját és olyan készségeket és képességeket is, amelyek ismerete elkerülhetetlen.

Többek között a tanulók a szerzői jogokról is leginkább a média órán szereznek információt. A tanár irányt tud mutatni, hogyan járnak el jogtisztán a felhasznált képekkel (Pixabay) vagy zenékkel (Epidemic Sound) kapcsolatban. Ajánlhat programokat, weboldalakat, majd amikor önálló digitális alkotásra kerül a sor, a diákok is kibővíthetik a digitális eszközök gyűjteményét.

Összefoglalva, úgy gondolom, hogy a digitális kompetenciafejlesztésre kifejezetten alkalmas az angol és a média tárgy is. A jövőben szívesen fektetnék hangsúlyt erre az osztályteremben.

¹Nemzeti Alapatanterv (2012). URL: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf  Hozzáférés ideje: 2020. február. 24.